A jó kritikusról azt tartják, hogy megpróbál elfogulatlanul ítélkezni az elemzésre váró alkotásról.
Ebből én két dologra következek: vagy nem vagyok jó kritikus, vagy egyszerűen csak nincs kedvem az elvárásoknak megfelelni. És mivel az első lehetőség fel sem merül, kiáltsuk hangosan bele a világba: Bízz magadban, és mások is bízni fognak benned!
Szóval adott a világ legtündéribb és legmeghatóbb famíliája (nos, ennyit az elfogulatlanságról).

A kicsi lány, Bogyó (Abigail Breslin), hétéves, tekintélyes pocakkal rendelkezik, és minden vágya, hogy szépségkirálynőként hozzon békét és boldogságot a Föld lakóinak. Nagyapja, a drogfüggő pinabubus (Alan Arkin) készíti fel élete első versenyére, hogy elnyerhesse a Little Miss Sunshine címet. De mielőtt felkerekednének a nagy útra, még a szuicid, meleg nagybácsi (Steve Carell) is képbe kerül, aki miután lecsúszott a zseni-díjról, felvágta az ereit, de pechére túlélte. Ezek után talán nem is tűnhet annyira furcsának az idősebbik gyerek, Dwayne (Paul Dano), aki már kilenc hónapja csak papír fecnin kommunikál a külvilággal, és mindenkit gyűlöl, aki tízméteres körzetében megfordul.

És most képzelj el egy apát (Greg Kinnear), aki a pozitív életszemlélet („Hogyan legyünk sikeresek?”) kilenc lépcsőfokával próbál berobbanni a köztudatba, persze sikertelenül. És az anya? Hát, ő (Toni Collette) azonkívül, hogy dugiban olykor elszív egy-két szál cigit, normálisnak tűnik, ami szinte elképzelhetetlennek hat ebben a közegben.
Szóval az utazáshoz pénz kell, pénz meg az ablakban, úgyhogy a zűrös pereputty útra kel egy lerobbant kisbusszal, hogy legalább a család legfiatalabb tagjának álmai valóra válhassanak.
Szerettem ezt a filmet. (Elfogulatlanság : én – 2 : 0.)

Jók a karakterek, melyeket a színészi játékok színültig töltenek élettel, mégsem csordulnak túl. Nagyon jó a forgatókönyv, amit a mindenható Akadémia is el- és felismert, úgyhogy neki (pontosabban Michael Arndt-nak) ítélte a Legjobb eredeti forgatókönyvért járó díjat.
Ha már Oscar… Négy kategóriában jelölték a filmet: Legjobb film (melyet, mint tudjuk a Tégla vitt haza), a már említett Legjobb eredeti forgatókönyv, a Legjobb női mellékszereplő (Abigail Breslin a tehetséges kis címszereplő üres kézzel tért haza), és a Legjobb férfi mellékszereplő (Alan Arkin, aki teljesen jogosan zsebelte be a díjat).

Ebben a filmben minden megvan ahhoz, ami a kellemes kikapcsolódáshoz szükséges. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy menjen el, és nézze meg. A saját érdekében, meg persze azért, hogy bebizonyosodjon, nem is vagyok annyira elfogult…