Kuntner Ferenc, Kőszeg polgármestere köszöntőjében a várost az ország ékszerdobozának nevezi. Nem véletlenül, hiszen első ízben Kőszeg városa nyerte el "Az év települése" megtisztelő címet. De látogassunk el a városba és győződjünk meg személyesen, miért is ez a cím...

Sok érdekes látnivaló mellett elsőként látogassunk el a Jurisits - várba...
Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük. A belső-vár szabálytalan négyszög formájú, két oldala egybeesik a városfal vonalaival. Az elővár formája és elhelyezése viszont teljesen független a városfalak s utcák rendszerétől. Ez azzal magyarázható, hogy a mostani városszerkezet kialakulásakor már fennállott az elővár.
Az elővár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhető el. A falazott mellvéd mellett és a kapupillérek előtt XVII. századi, évszámos, határt jelző kövek állnak. Az egykor birtokhatárt jelző, ND monogrammal és 1666-os, illetve 1670-es évszámmal ellátott határkövek a szomszédos Nádasdy-uradalomból kerültek ide. A kapu kosáríves nyílását keretező faltükör sarkaiban perselykelyhek láthatók. Az elővár északi szárnya és a kapuélület XVII. századi, míg a déli szárny a XVIII. században készült. Az elővár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az elővár épületei gazdasági célokat - részben az őrség elhelyezésére, részben istálló, kocsiszín célját - szolgálták. Nincs jelentős homlokzatuk, de tömegük megtartását a helyreállítás során fontosnak ítélték.
Az elővár udvarán Jurisics Miklós szobra áll, amelyet az 1963. évi várünnepségek idején avattak fel. A szobor Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Ezután a városházára kerülünk...
A Városháza Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését.
A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876 között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, amely a közigazgatás 1876-os reformjától 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott. Mint a város mindenkori közéletének központja, szerencsésen kapcsolódott az egykori főtér, a belső piactér (ma Jurisics tér) életéhez. Meglepően közel állt a város legforgalmasabb áteresztő kapujához, az Alsó kapuhoz. Ebben az épületben zajlott az önkormányzati élet sokfélesége: az igazgatás és gazdálkodás, a büntető és polgári perek, az ítélet- és szabályalkotás, de az országgyűlési követek és deputációk kiküldésének ceremóniája, sőt a törvényhírdetés is.
Az épület mai homlokzata az 1710. évi nagy tűzvész után alakult ki. A sávos képzésű földszintet az emelettől erőteljes övpákány választja el. Ezt az egyszerű keretezésű emeleti könyöklővel és szemöldökpárkánnyal kiképzett ablakok kötik ossze a tagozott, széles főpárkánnyal. Felette az egész homlokzatot erőteljes párkánnyal záruló, nyílásokkal áttört attikafal koronázza. Mögötte húzódik a védelmi célokat is szolgáló ároktető.

Töredékesen maradt fenn az ablakok szemöldökpárkánya közt futó, festett feliratos szalag is. A magyar kiscímer feletti latin nyelvű időmértékes verssor disztichonja a következő: "PaCe VIrent CoLLes CrVX fVLget LenIter aMnes" (Békében virulnak a hegyek, a kereszt szelíden csillog a patakokon). Az első sor római számértékű, arany színű, kiemelt betűi 1527-et adnak ki. Ehhez hozzá kell adni a kronosztichon alsó sorában fennmaradt további betűszámokat: ICIV IVX XIIVI, azaz 141-et, ami azt jelenti, hogy a felírás 1668-ban keletkezett - ez pedig megegyezik a Sgraffitós-ház festett feliratának évével. Sajnos ilyen töredékesen nem eléggé pontos az évszám-rekonstrukció. A városcímer feletti latin szöveg még töredékesebb, csa a "pestIs" szót leget egyértelműen kiolvasni. Magára a disztichonra kellene bukkanni ahhoz, hogy helyre lehessen állítani az egész szöveget. Azonban ezek a töredékes részletek is arról tanúskodnak, hogy a városháza homlokzata valaha sokkal díszesebb volt a mainál.

Meg kell említenünk még a Hősök kapuját...
Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. Évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.
A Hősök kapujának helyén a XIV. Században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez. A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével. A freskókat 1724-ben készítették, "a bort, mely a mész oltására fog kívántatnyi" a város pincéjéből vételezte a két kőszegi képíró, Poszi Kristóf és Óberer János.
A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

...Sgraffitós-ház...
Sgraffitós-ház néven a legismertebb Kőszegen a Jurisics-tér 7. sz. háza. Nevét a homlokzaton látható díszítésről kapta. (Ennek a díszítésmódnak a lényege, hogy a falra két vagy több, különböző színű vakolatréteget raknak, majd a felső, világosabb réteget a kívánt minta szerint eltávolítják. Ezt az Itáliából származó eljárást Kőszegen is sok helyütt alkalmazták.)
Az emeleti részt az eredeti sgraffitó díszíti. Az ostópárkány fölött végigfut a ballusztrádos erkélykorlát. A jobb oldali két ablak közötti falmezőt a főmotívum a hatalmas virágcsokros váza tölti ki, többi részét geometrikus idomok édesítik.

...a Városkút...
A Jurisics tér egyik dísze az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek egykori létezését írásos adatok bizonyítják. A copf stílusú, finom arányú kútház eredetileg zárt volt a múlt században készült fényképek tanúsága szerint, s az ablakszerű nyílásokat zsalugáterek fedték. 1818-1824 között klasszicista stílusban a nyílások kibontásával átformálták.

...Szentháromság-szobor...

A szobrot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban.
A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak. Fertőrákosi mészkő anyaga nemigen tud ellenállni az időnek, ezért 1813-ban, 1869-ben és 1974-ben is restaurálni kellett.
A mű hármas tagozódású: talapzatból (posztamens), oszlopból és szoborból áll. A nyolcszögletű, tagolt talapzat kiugratott sarkain négy szent szobra emelkedik. Elöl, jobb oldalon Szent Rókust látjuk vándorbottal, lábánál kutyával, bal oldalon Szent Sebestyén ókeresztény vértanú nyílvesszőkkel átdöfött alakja látható.
A posztamens hátsó két sarkán Szent József és Nepomuki Szent János szoboralakja helyezkedik el. A talapzat főhomlokzati felületén levő relief Szent Rozália alakját örökíti meg, akinek kultuszát az Esterházyak terjesztették el Magyarországon.
A csavart törzsű, korinthoszi fejezetes oszlopon szárnyas angyalfejek és életnagyságú kifaragott puttók láthatók. Az oszlop Fő tér felé néző oldalát a puttók számával is hangsúlyozta a művész. A legfelső puttófigura szalagján olvasható latin gyelvű szöveg kronosztichonja az 1713-as évszámot jelzi. "Lapos DIVa trIas LIbera faMe pesteqVe beLLo" ("Szentháromság szabadítsd meg az elesetteket az éhségtől, a pestistől és a háborútól") A szöveg utalás arra, hogy 1710-ben a hadak hozta pestis következtében csaknem 600-an haltak meg Kőszegen, amikor a város mindössze 2500 lelket számlált.


Ezenkívül ne hagyjuk ki a múzeumokat se!

Postamúzeum
9730 Kőszeg, Rajnis utca 3.
Nyitvatartás:
hétfő: 11-15; kedd, szerda: szünnap; csütörtök: 11-17;péntek: 14-20; szombat: 11-19; vasárnap: 11-17
Belépődíj: 300.-, diák: 150.-
Családi belépő: 700.-
Információ: 94/360-373

Városi Múzeum
Jurisics vár
Belépőjegy: 460,- diák: 230,-
Nyitvatartás: hétfő kivételével naponta 10.00-17.00
Telefon: 94/360-240

Jurisics vár
Belépőjegy: 120,- diák: 80,-
Nyitvatartás: hétfő kivételével naponta 10.00-17.00
(várudvar, torony, reneszánsz folyosó, nyilvános illemhely, Kőszeg Galéria, fazekas műhely)
Nagyobb csoportokat előzetes bejelentkezés alapján hétfőn is fogadnak! Ünnepi nyitvatartás idején, vagy a Vármúzeum, vagy a vár látogatható!
Telefon: 94/360-113

Tábornokház
Belépőjegy: 400,- diák: 200,-
Nyitvatartás: hétfő kivételével naponta 10.00-17.00
Telefon: 94/360-240

Zwinger (Bormúzeum és Somogyi Győző: Magyar hősök arcképcsarnoka)
Belépőjegy: 300,- 150,-
Telefon: 94/360-240

Chernel-kert, Arborétum, Múzeum
Arborétum u. 2.
Nyitvatartás: hétfő-csütörtök 8.00-16.00, Péntek 8.00-13.00
Telefon: 94/563-174

Fekete Szerecseny Patikamúzeum
Rákóczi u. 3.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13.00-17.00
Telefon: 94/360-980
Belépőjegy: 300,- 150,-

Főnix-Ház - Szamos Marcipán Múzeum
Rajnis u. 9.
Nyitvatartás: naponta 10.00-18.00
Telefon: 94/361-258

Garázsmúzeum - Kámán István
Puskapor u. 3.
Telefon: 94/362-232

Stájer-házi Erdészeti Múzeum
Nyitvatartás: kedd, csütörtök, szombat, vasárnap 10.00-16.00. November 15-től április 15-ig zárva.
Előzetes bejelentkezés: 94/329-977, 94/329-973