A végső leszámolás ideje eljött: bár a mutánsok helyzete javulni látszik, Magneto mégis a végső támadásra készül a Mutánsok Testvériségével az emberek ellen. A film kegyetlen, brutális, és egyben cinikus is- méltó az előző két rész folytatására.

Mint az már tudhattuk korábban is, az előző két részt rendező Bryan Singer otthagyta a rendezői széket a Superman remake miatt (a végeredményt látva kár volt), és a helyét az olyan filmeket jegyző Brett Ratner foglalta el, mint a Pénz Beszél, a Csúcsformában 1-2, vagy éppen A Vörös Sárkány. Az első két rész már letette az alapokat, így mindenki kíváncsian várta, hogy mit tud kihozni a harmadik, és elvileg lezáró részből- és meg kell mondjam, bőven hozta az elvárásokat, sőt!

A történetről röviden annyit, hogy ismételten a nem túl távoli jövőben járunk, és már annyira előrehaladt a mutánsok és az emberek ügye, hogy van külön ennek a célnak szentelt minisztérium is, mutáns miniszterrel, tehát a dolgok a jelek szerint kezdenek jóra fordulni. Azonban ez az állapot nem sokáig tart, hiszen kifejlesztenek egy olyan szérumot, mellyel a mutáció, mint "betegség" visszafordítható, sőt, egyenesen meg is szüntethető. Ezt egyesek örömmel fogadják, kiknek már nyomasztó a kitaszítottság, és az egyedüllét, ámde vannak olyanok is, akiket ez csak felingerel, és egyre inkább megérlelődik bennük az elhatározás, hogy az embereknek pusztulniuk kell. Ilyen Magneto, Mystique, és az időközben másik jobbkezévé vált Pyro is, akik a lázongó mutánsokat annyira feltüzelik, hogy azok készek minden erejükkel az emberiség ellen fordulni. Azonban ezt X professzor csapata sem hagyhatja annyiban, akik időközben folyamatosan képezték magukat, és még néhány új taggal ki is bővültek. Kitty Pryde (Ellen Page) az egyik, aki csatlakozott az X-ekhez, az ő különleges képessége az, hogy testét átjárhatóvá tudja tenni a szilárd tárgyakkal szemben, ezáltal át tud kelni például bármilyen falon. A másik új tag pedig Kolosszus (Daniel Cudmore), aki áttörhetetlen páncéllal tudja bevonni magát, és így emberfeletti ereje lesz.

Magnetoék oldalán is van néhány új résztvevője a küzdelemnek, közülük mindenképp meg kell említeni Buldózert (Vinnie Jones), aki ha egyszer megindul, semmi sem tudja megállítani; egy igazi brutális mutáns, ő az aki még az első részbeni Kardfogon is túltesz.
És ha ez még mindig nem lenne elég, időközben Jean Grey is feltámadt, csakhogy egy kis szépséghibával: az énje másik része, Főnix átvette az uralmat a teste felett, és így egy mindenkinél erősebb, kegyetlenebb, és irányíthatatlan lény vált belőle.
A háború elkezdődött, és azon múlik minden már csak, hogy az X-Men-ek mit képesek tenni Magneto ellen, akik tántoríthatatlanok gyilkos tervükben, és mindent meg is tesznek ennek érdekében.

A film, mint már említettem, tökéletes befejezése, illetve (majdnem) lezárása az eddigi történéseknek. A látvány talán még tökéletesebb, a trükkök ismételten magukért beszélnek, és azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy ebben a részben lettek ezek a legnagyszabásúabbak. A szereplők kinézete, főként az újaké is teljesen megfelel annak, ahogyan az ember a képregény alapján elképzelné őket-, ha valóban léteznének, egész biztosan így néznének ki. A történet is nagyjából lezárja a szálakat, és néhány nyitott kérdése is választ ad. A harmadik rész teljes egészében egy epikus küzdelem, folyamatosan történnek a tragikus események, és a legvége ennek az egésznek a betetőzése, az utolsó küzdelem a csúcspont. Ami az előző két részben felvezetés volt, az itt teljesedik ki, és így már néhány dolog egészen más értelmet nyer.

Egy negatívuma volt a filmnek, mégpedig az, hogy tele volt tömve új szuperképességű mutánsokkal, ámde egyikük sem tudott igazán kibontakozni. Talán kétszer ilyen hosszú játékidőben lett volna rá esélyük, de néhány közülük igazán megérdemelt volna jóval több megjelenített egyéniséget.

Társadalmi üzenetnek sincs híján az alkotás, csakúgy, mint eddig sem; sőt, talán még inkább rávilágítani kíván a problémákra a mutánsok szerepe alapján. Magneto, az anno a II. világháborúban táborba zárt rab, Vadóc, akinek különleges képességével egyben az emberektől való elszigeteltségét is hordozza magában, a titokban szerveződő mutánsok, az emberek akik a mutációt mint betegséget kezelik- szerintem mindenki tudna nem is egy példát mondani ezekre a mai hétköznapi életből.

Súlyos egy film ez, minden szempontból; főleg ha láttuk az előző két részt. És bár tele van olyan fordulatokkal, melyek túlságosan is kemények lehetnek, mégis sikerült a végére egy olyan felhangot, hangulatot kihozni belőle, mellyel pozitívan tudtunk kijönni a moziból.

Jó tanács: üljük végig a feliratokat is, és utána már két okból is várhatjuk a folytatást-, csak ki tudja mikor?