2006. május 25.

E.-A.: Mióta festesz?

Éles Bulcsú: Már kicsi koromban szívesen rajzolgattam ezt-azt. Fogalmazhatnék úgy is, hogy azóta "alkotok", mióta az eszemet tudom.

E.-A.: Hogyan kezdted?

Éles Bulcsú: A szüleim papírt és színes ceruzát adtak a kezembe, hogy lekössem magam és ne legyek láb alatt. Ahogyan visszaemlékszem, a kezdeti időkben embereket, állatokat, házakat rajzolgattam főként, és tűzoltókocsikat - ugyanis tűzoltó őrnagy nagybátyámat követve óvodás koromban az akartam lenni. Mindenkinek rajzokat adtam ajándékba, és úgy emlékszem, mindenki örült is, vagy legalábbis örömet mutatott az ajándék átnyújtásakor. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolájába kerülésemkor megszűnt ez az autodidakta jelleg, ugyanis már elsős vagy másodikos koromban látogatni kezdtem a rajz szakköröket. Itt megtanultam az alapokat: kompozíció, színvilág, témaválasztás, különféle művészeti technikák.

E.-A.: Úgy tudom művészeti szakirányban iskolát is végeztél? Mit is?

Éles Bulcsú: Igen ez így van, ugyanis általános iskola után felvételt nyertem a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolába, a művészeti tagozatra. Mellette rendszeresen látogattam délutánonként a Medgyessy Kör elnevezésű szabadiskolát. Érettségi után egy évig szintén a Medgyessybe jártam festő szakra. Ezt követte a Nyíregyházi Főiskola rajzvizuális kommunikáció szakának az elvégzése. Folyamatosan szélesedett a látóköröm, betekintést nyertem szinte az összes művészeti ágba és stílusirányzatba, meg tanultam úgy-ahogy rajzolni, festeni, mintázni és kiforrta magát az a vonal, amit jelenleg követek. Nagyon sok tanárom volt ez alatt a kilenc év alatt, mindenkitől tanultam valamit és mindenkinek szeretnék ezúttal is köszönetet mondani!

E.-A.: Hogyan jött az ötlet, hogy tanuld is?

Éles Bulcsú: Általános iskola elvégzése után sokan döntenek a szakosodás mellett. Hozzám már akkor is a képzőművészet állt a legközelebb, mind hozzáértés, mind érdeklődés terén. Érettségi után, pedig még kevesebb értelme lett volna váltani, így kerültem rajz - vizuális kommunikáció szakon a tanárképző főiskolára.

E.-A.: Végzettségedből fakadóan tanítani is fogod a jövőben a rajzot és a vizuális kommunikációt?

Éles Bulcsú: Ez attól függ, hogy lesz-e állásom. A végzettségem megvan hozzá, sőt a tanítási gyakorlatok is viszonylag jól sikerültek. Tehát Magyarország 6 és 18 év közötti lakossága! Elvi síkon bármelyikőtök rajztanára lehetek, ugyanis nem dőlt még el, hogy hol tanítsak. A tanítás mellett a másik lehetőségem az alkalmazott grafika. Jelenleg egy háromrészes, foltvarrással foglalkozó könyvet tördelek.

E.-A.: Mi ihleti a képeidet? Amikor festesz, akkor mit próbálsz meg ezzel kifejezni?

Éles Bulcsú: Óvatosan fogalmaznék az ihletéssel a képeim esetében. Például a gimnáziumban vagy a főiskolán nem ihlet volt, hanem dolgozni kellett: festeni azt, ami előtted van. De ha magamtól festek, akkor sem mindig ihletről beszélek. Természetesen van, hogy eldöntöm: no most a négy évszakot vagy a négy őselemet fogom megfesteni, de sokszor nem így működik. Nézem a lapot, és ötletszerűen húzom a vonalakat, vagy festem a foltokat, ahogy jön. Félreteszem a lapot, máshoz kezdek, majd előveszem, fejjel lefelé fordítom, és tovább festem, ahogy érzem, hogy kívánja a kép. Izgalmas dolog, régi elrontott képeket "felújítani": tehát eltekintve a kép formaiságától, tovább festeni, alakítani, esetleg darabokra tépni és felragasztani más hasonlóan félkész képekre. Sok mindenre nincs magyarázat. Izgalmas dolog aztán a címadás is: sokszor már félúton beugrik a későbbi képcím. Vagy az esetlegesség: bevinni a képet a keretezőhöz, és rábízni, hogy melyik legyen a kép teteje. A legtöbb munkám négy oldalról nézhető: ha a keretező összekeveri a tetejét az aljával, akkor sincs különösebb probléma. Persze azért nekem is van minden kép esetében véleményem, hogy "hogyan kell tartani". A Ti galériátokba csak fekvő formátumú képet tudok feltölteni: fel se tűnik a képeimnél, hogy néhány álló is fektetve van.

E.-A.: Hobbi, vagy ennél azért több?

Éles Bulcsú: Hobbinál több, elhivatottságnál kevesebb, talán egy életformának nevezném az én esetemben. Festegetni, a képeket rendezgetni, válogatni, kiállításokra járni, művészekkel beszélgetni, vitatkozni - ez egy ilyen műfaj.

E.-A.: A festészet mellett más alkotói munkát is végzel?

Éles Bulcsú: Alkotói munka, ez tetszik. Magamra a következő kifejezéseket igyekszem nem használni: művész, művészet, stílus, alkotás - azt a szintet még nem értem el. De a kérdésedre válaszolva: van néhány grafikám is, továbbá szeretek fényképezni. Az alkalmazott grafikát, pedig nem sorolom a művészetek közé, de művelem.

E.-A.: Publikációk? Bármilyen megjelenés?

Éles Bulcsú: Megesik, hogy publikálok, bár nincs sok lehetőség erre sem. A szakdolgozatomat megemlíteném: Hajdú-Bihar megye világháborús emlékművei, ebből a debreceni fejezet júniusban jelenik meg a Polísz nevű folyóiratban.

E.-A.: Kiállítás? Megjelenések?

Éles Bulcsú: Több csoportos kiállításon szerepeltem már. Az igazi nagy dobás, az első kiállítás az őszig várat magára, de akkor mindjárt kettő is lesz: egy a festményeimből, és egy a legszebb, világháborús emlékműveket ábrázoló fotóimból.

E.-A.: Szüleid, rokonok, barátok mit szólnak a műveidhez?

Éles Bulcsú: A szüleim közül anyu kissé távolabbról szemlélődik, őt jobban érdeklik a padlószőnyegen szaporodó festékfoltok. Ő a figurális, klasszikus művészetet szereti, melyet egyébként én is tisztelek! Apu, dr. habil Éles Csaba művelődéstörténész és esztéta - régen nagyon sok kiállítást nyitott meg, sokat publikált, több könyve is megjelent már - természetesen figyelemmel követi a dolgok menetét. Véleményez, javasol, értékel és ő állította össze az őszi kiállításom anyagát is. Itt jegyzem meg, hogy a szüleimnek is hálás köszönetet szeretnék mondani minden segítségükért. A barátaim egy részének tetszik, amit csinálok, másoknak nem. A csoport társaimmal pedig nagyon jól meg lehet beszélni a dolgokat, hiszen mindenki máshogy dolgozik, és mindenkinek más a szemlélete. Erre jók az alkotótáborok. Az együtt festést, rajzolást semmi sem pótolja.

E.-A.: Szerinted, lehet ma a festészetet menedzselni? Úgy értem, ha ma valaki arra adja a fejét, hogy ebből meg szeretne megélni, elismeréseket szeretne kapni, és persze van tehetsége, van út, amin haladhat?

Éles Bulcsú: Próbáld meg nyugodtan a festészetet menedzselni, őszintén kíváncsi leszek az eredményre! Festő zsenik, hatalmas művészek, géniuszok is nélkülöztek, nemhogy amatőrök és dilettánsok. De az Internet nagy lehetőség! Ahol abból meg lehet gazdagodni, hogy X ember egy házinyulat levág, ha nem adják neki össze az Y összeget meghatározott időn belül, ott bármi előfordulhat!

E.-A.: Képeladás?

Éles Bulcsú: Eddig még nem volt rá példa az én esetemben, de folytatva az előző gondolatmenetet, épp ebben a "soha nem lehet tudni" helyzetben van minden bizalmam.

E.-A.: Kinek lehet eladni képet? Olyannak, aki ért hozzá, vagy akinek csak tetszik? A hozzáértők mennyire hajlanak a kortársak munkái felé?

Éles Bulcsú: Aki ért hozzá annak valószínűleg nem lesz rá pénze. Már kaptam sok pozitív visszajelzést a képeim láttám, de természetesen senki sem nyúlt a pénztárcájához. Nem közhely a "megveszi valami milliomos" mert én tényleg csak a gazdag emberekben bízom.

E.-A.: Köthető az eladás korosztályhoz? Mert gondolom elvont képekre a fiatalabbak lennének inkább a vevők, viszont ők azok, akiknek sajnos nincs se lakásuk, se pénzük. Az idősebbek meg nem fogékonyak az elvont témákra.

Éles Bulcsú: Az absztraktság nem köthető korhoz, ugyanis már lassan száz éve jelen van. De hogy idős vagy fiatal lesz-e az első vásárlóm, azt nem tudom. Igazából nem a kor a lényeg, hanem a vásárlás ténye.

E.-A.: A képek eladására a galérián kívül milyen lehetőség van?

Éles Bulcsú: Kiállításokon feltüntetni az árat, körülbelül ennyi. Az Internetben van a nagy lehetőség, ezt ismételten aláhúznám. Ezért örülök az eXtreme-Art internetes újságnak!

E.-A.: Festészetet csak mesterektől lehet tanulni, vagy autodidaktaként is el lehet sajátítani?

Éles Bulcsú: Én az előbbi útra léptem, ahogy azt már fentebb elmeséltem, tehát az utóbbit még nem tapasztaltam. Az alapok megtanulásához mindenképpen kell egy jó tanár.

E.-A.: Később mennyire számít, hogy valakinek van-e szakirányú képzettsége?

Éles Bulcsú: Az előző gondolatot tovább fűzve: az alapok kellenek az absztrakt képekhez is, a figurálisokhoz pedig főként. De ettől függetlenül az a véleményem, hogy mindenki alkosson kedvére, aztán majd lesz valami. Legalább nem kell költenie festményre, ha képet akar a lakásába.

E.-A.: Mik a terveid a jövőre nézve?

Éles Bulcsú: Festegetek békességben, és igyekszem elhelyezkedni, állást találni. Kiállításokon szerepelni, saját tárlatokat szervezni, pályázatokon részt venni és publikálni természetesen.

E.-A.: mit üzensz az eXtreme-ART olvasóinak?

Éles Bulcsú: Reklámozzátok ezt a lapot, mert megérdemli, hogy sokan megismerjék. Ingyenes bemutatkozási lehetőség ifjú művészkedőknek, ez nagyon fontos. Biztos sokan alkotnak valamit. Regisztráljatok minél többen, és mindenki tegyen fel valami munkát a netre. A fórum pedig ne legyen halott, mert véleménye mindenkinek van. Köszönöm szépen az interjút, és a lehetőséget, hogy bemutatkozhattam!


Éles Bulcsú: elesbulcsu@freemail.hu