2006. április 1. - számunkban (ll. évf. 9.sz.) foglalkoztunk az arannyal. Ennek kapcsán jutott az eszembe, hogy érdekes lehetne egy drágakő-összeállítás is. Hiszen azon kívül, hogy megcsodáljuk szépségüket és értéküket, sokat nem tudunk róluk.

Elsőnek nézzük meg közelebbről a gyémántot, a drágakövek királynőjét...

Mi is az a gyémánt?
A gyémánt a természet egyik csodája, tiszta kristályos szén, amely a Föld mélyében keletkezett évmilliókkal ezelőtt.
Az emberek kb. 4000 évvel ezelőtt fedezték fel Indiában, azóta is a legkeményebb természetes anyagként ismert, az örökkévalóság szimbóluma
A gyémánt a tiszta szén kristályosodott formája. Hogy gyémánt jöjjön létre, legalább 55000 atm. nyomás és 1400 °C szükséges. Ezek a feltételek bizonyos esetekben a földkéreg alatt 100-200 km mélységben alakulhatnak ki, ami ideális környezet a gyémánt születéséhez.
Csiszolás révén jön létre ez a drágakő, amely képes a befogadott fény csaknem 100%-át visszatükrözni. A teljesen tiszta gyémánt a fény teljes színskáláját tükrözi vissza, ezzel szemben a színes gyémánt elnyeli a színskála egyik tartományát, és ez határozza meg a színét. Ha a kristályrácsba fém vagy egyéb atomok épülnek be, akkor alakul ki a színes gyémánt. Bizonyos gyémántok a nagy energiájú UV-sugarakat elnyelik, és látható fényként adják vissza, akár a fényforrás megszűnése után. Ezek a fluoreszkáló gyémántok.
Bár a gyémánt a legkeményebb természetes anyag, mégis kicsorbulhat, vagy eltörhet, ha keményen ütnek rá bizonyos szögekből, és ha a karimát - a gyémánt kerületét alkotó élt - túlságosan vékonyra csiszolják. Viszont képtelenség megkarcolni.

Nézzünk néhány világhírű gyémántot, melyek mindegyikének lebilincselő történetük van:

Régens vagy más néven Pitt
A világ egyik legszebben megmunkált gyémántja. Nyersen 410 karát súlyú. Indiából származik. A legenda szerint egy rabszolga találta, aki annyira féltette, hogy lábszárát is képes volt megsebesíteni érte: a sebbe rejtette a drágakövet. Szabadsága fejében egy matróznak adta, de az becsapta és megölte őt, a gyémántot pedig eladta. Ám mivel "ebül szerzett jószág ebül vész el", a matróz számára nem hozott semmi jót ez a drága kincs: az árát elverte, végül pedig bánatában felakasztotta magát. 1717-ben az orleans-i herceg vette meg. A francia királyok kalapját díszítette, de a francia forradalom alatt, 1792-ben ellopták.Egy névtelen levél alapján a Champs Elysées (Párizs egyik leghíresebb körútja) fasorában elásva találtak rá. A tolvajokat hiába keresték. 1804-ben egy pénzhamisító banda tagja elmondta a rablás néhány részletét, de az egész történetet már sosem fogjuk megismerni. Később Napóleon a kardmarkolatába foglaltatta. A waterlooi csata után egy ideig azt hitték, a porosz hadizsákmány része lett, de tévedtek. A gyémánt ma is francia tulajdon: a párizsi Louvre-ban őrzik.

Cullinan gyémánt
A 3106 karátos, kékesfehér kő értéke felbecsülhetetlen. Állítólag ez a legnagyobb gyémánt a Földön, amit valaha találtak. 1905-ben bukkantak a nyomára Dél-Afrikában a Thomas Cullinan által felfedezett gyémántbányában, róla kapta a nevét. Két búr tábornok vásárolta meg, hogy VII. Edward angol királynak ajándékozzák születésnapjára. A kő egyszerű postai küldeményként szerencsésen megérkezett Angliába, míg a - megtévesztésül - detektívek hadával őriztetett másolatot ellopták a hajóról.

A király koronájával együtt lefényképeztette, és egy bank páncélszekrényében őriztette a követ, amelynek csiszolása nyolc hónapig tartott. A legnagyobb darab az angol királynő jogarába van belefoglalva, a második legnagyobb a királyi koronát díszíti, a továbbiak pedig a Koh-i-noor nevű gyémánttal együtt az angol királynő koronáját ékesítik. A többi kő is az angol koronakincsek közé tartozik.

Orlov vagy más néven amszterdami
250 karátos gyémánt. Indiából származik, ahol egy templomi szobor szeme volt. Később egy ideig Nadír perzsa sah trónját ékesítette, de elrabolták tőle. 1772-ben Amszterdamban vásárolta meg Nagy Katalin számára a cárnő kegyence, Grigorij Orlov. Az asszony a koronájába foglaltatta, és szerelméről nevezte el a követ, de hamarosan kiábrándult az ajándékozóból. A gyémánt később a cári jogart díszítette. A második világháború utáni szovjet kormány azt állította, hogy az Orlov a koronaékszerekkel együtt a Kremlben látható: sokak szerint viszont a kiállított tárgy csak másolat volt, az eredetit 1920-ban Szentpétervárról külföldre menekítették. Aztán visszakerült, de 1932-ben kalandos körülmények között, a jogarból kiszedve újra Nyugat-Európába csempészték az Orlovot. Hogy jelenleg hol van, senki sem tudja.

Tengerzöld gyémánt
A haidarabádi nizám, az indiai fejedelemség uralkodója rendkívül értékes drágakőgyűjteménnyel rendelkezett. Amikor de Esté márki egy vadászaton kimentette a tigris karmai közül, hálából a nizám gyűjteménye egyik legkedvesebb darabjától, egy kb. 20 karátos, tengerzöld gyémánttól vált meg, megmentőjének ajándékozva a követ. A márki halála után özvegye eladta a gyémántot egy párizsi ékszerésznek, aki átcsiszolta. Némi nyomozás után kiderült, hogy a kereskedő valójában nem az özvegytől, hanem egy tolvajtól vette a gyémántot, így orgazdazdaságért lecsukták.Szabadulása után egy német grófnak adta el a követ, aki a feleségének ajándékozta. Mivel a grófné cseppet sem viszonozta férje gyengéd érzelmeit, szeretőjét segítette ki anyagi gondjaiból a tengerzöld csodával. A szerencsés férfiútól Otto Ernst német ékszerészhez került a kő, az ő közvetítésével pedig 1927-ben Londonba, ahol az angol királyi pár ezüstlakodalma alkalmából éppen az angol fővárosban tartózkodó haidarábi nizámnak ajánlották fel megvételre. Az indiai fejedelemség uralkodója természetesen azonnal felismerte és szíves-örömest visszavásárolta egykori kedvencét, a tengerzöld gyémántot.

Számos történet és legenda kering a gyémántokról, mely külön-külön is lebilincselő olvasmány...

Következő számunkban a zafírral foglalkozunk:
Az India csillaga 563,35 karátos súlyával a világ legnagyobb és egyben leghíresebb zafírja.