A cserkészet önkéntes, politikamentes vallásos ifjúságnevelo szervezet, amely mindenki számára nyitott, származásra, emberfajtára, és felekezetre való tekintet nélkül

Idén ismét találkozhattatok a Szigeten egy hatalmas palánkvárral, melynek kapuja előtt vidám fiatalok csalogattak be minden arra járót, hogy körülnézzenek egy kicsit, megpihenjenek, és eloszlassanak néhány téveszmét a cserkészet körül.
Mivel jómagam is cserkész vagyok már egy ideje, sőt, tavaly óta a Szigetcserkészek közé is tartozom, így evidens volt a dolog, hogy a különszám alkalmával mindenképp szükséges egy interjút készítenem Nyilassy Ádámmal, cserkésznevén Makákóval, aki itt kint a fesztiválon a "srácok főnöke".

E.-A.: Szia! Először is azt szeretném kérni tőled, hogy a cserkészetről mesélj nekünk valamit!

Makákó: A cserkészet 1907 óta létezik a világon, Lord Baden-Powell alapította annak idején a búr háború után Angliában. Magyarországon a húszas évektől kezdve van cserkészet, 1933-ban volt is egy világtalálkozó már Magyarországon, ahol Baden Powell is részt vett. A kommunizmus idején eltörölték, és helyette az úttörőséget vezették be, ami a gyakorlatiakban nagyon hasonlít a cserkészethez, de a lényeget, a szellemiségét nem vették át, és emiatt teljesen más lett a dolog. 1989 óta újra létezik, és újraalakultak azok a csapatok, amik anno szétmentek. A cserkészet amúgy az ENSZ után a második legnagyobb szervezet a világon, ha a tagoknak a létszámát tekintjük.

E.-A.: De konkrétan mi is ez, miből áll a cserkészet?

Makákó: A cserkészet egy olyan életmódot próbál meg továbbítani a fiataloknak, melyre nagyon nagy szükségük lehet az életük további részében. Valaki azt mondta nekem, hogy a cserkészek emberebb embert és magyarabb magyart nevelnek a fiatalokból, és szerintem ez nagyon jól tükrözi azt, hogy miről is van szó. Tehát tényleg, talpraesett gyerekek lesznek, akik nem a tévé előtt töltik az idejüket, hanem kimennek a természetbe, normális programokat csinálnak, és egymás barátai lesznek. Nagyon fontos, hogy egy nagyon jó közösséget ad a cserkészet (mivel a felépítés is olyan, hogy különböző őrsökbe vannak beosztva az emberek, az őrsök kb. 8-10 főt jelentenek, akik egy korosztályban vannak).

E.-A.: Mondanál nekünk pár szót arról, hogyan került ki a cserkészet a Szigetre?

Makákó: A Szigeten hat éve vagyunk kint. Henn Péter (Páter) ötlete volt az, hogy kijöjjünk ide. Akkor még csak egy sátorral és egy székkel jöttek ki, hogy bemutassák a nagyvilágnak azt, hogy igen, a cserkészet még létezik; és öt éve pedig már palánkvárat építünk. Erről annyit kell tudni, hogy 12 köbméter fenyő-gömbfából épül fel, és eszméletlenül látványos. Itt bemutatjuk azt is, hogy a cserkészek nem használnak szöget, tehát csak kötözésekkel vannak összerakva ezek a fák, és tényleg, egy hatalmas építményt kell elképzelni. Mindenféle különböző programot kínálunk az ide belátogató Szigetlakóknak, és azzal együtt, hogy behívjuk őket, elmagyarázzuk nekik a cserkészet lényegét, minden kérdésükre választ adunk, miután úgy fognak távozni a Várból, hogy egy helyesebb képet kaptak a cserkészetről. Tehát nem fognak az úttörőséggel egy kalap alá venni minket, meg fogják érteni azt, hogy mi a különbség a két dolog között.

E.-A.: Mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban, mit kínál a Cserkészvár?

Makákó: Mindenképp nehéz behívni az embereket, mert olyan nagyon könnyen nem jönnek be, kivéve a külföldieket, ők nagyon sokan vannak itt, és könnyebben is jönnek be. A magyarokat sokkal nehezebb behívni, valószínűleg ez a magyar mentalitás miatt van. Ha belépsz egy ilyen várba, egyből érzed azt az érzést, hogy ez valami más, a Szigeten a többi sátorhoz képest, ez a monumentális építmény hívogató. Nagyon sokan azt hiszik, hogy pénzt kell adni azért, hogy ide bejöhessenek, mert itt a Szigeten minden pénzért van, ezért sem jönnek ide be első körben; utána persze felmásznak a várba, a toronyba, ami tényleg nagyon érdekes egy mai ember számára, mert ez kimaradt általában az életükből.

E.-A.: Eddigi kintléted alatt melyek a legjobb és a legrosszabb élményeid?

Makákó: Hú, jó kérdés. A legjobb élményem az az, hogy amikor az emberek bejönnek, egy kérdőjel van a fejük fölött, és amikor kimennek, akkor hatalmas mosollyal távoznak, ami iszonyatosan jó érzés. A legrosszabb élmény pedig az, hogy a magyarokat nehéz behívni, mert azt gondolják, hogy égő ide bejönni, meg hülyének nézik a cserkészeket. Nagyon érdekes, hogy nem hiszik el, hogy mi is tudunk bulizni; azt hiszik, hogy mi ide kijövünk, aztán nyolckor fellövik a pizsit, mindenki hazamegy, és bújjuk otthon a könyveket, vagy esetleg elmegyünk még kirándulni az este. Tényleg sajnos ez van, és ezen a szemléleten próbálunk kicsit változtatni.

E.-A.: És mondjuk ha valaki ezt az interjút olvassa, vagy éppen volt kint a Várban, és nagyon megtetszik neki a dolog, és azt mondja, hogy hoppá, én is cserkész akarok lenni! Mit tudsz neki erre ajánlani?

Makákó: Igazából először is elkérnénk az ő telefonszámát, vagy az e-mail címét, illetve megkérdeznénk azt is persze, hogy hol lakik; ugyanis a cserkészcsapatot érdemes lakóhely szerint választani. Amint mi utána érdeklődtünk, hogy melyik az a csapat, ahová érdemes lenne elmenni, írnánk neki egy e-mailt. Ezen kívül pedig, hogyha nagyon sok ideje van az illetőnek, akkor a www.cserkesz.hu oldalon is talál adatokat az összes csapatról, ez is egy járható út, de sokkal egyszerűbb, ha mi keresünk neki. Az a helyzet, hogy sokan nem fognak ilyet mondani, mert általában idősebb a Sziget közössége, hiszen egy cserkész mondjuk tízéves korában kezdi el a cserkészetet, persze lehet korábban is, mert már hatéves kortól kiscserkészek az emberek. Azért érdemes minél hamarabb elkezdeni, mert úgy jobban megéri, hogyha kisgyerekként kezdi el valaki, mintha felnőttként kezdené.

E.-A.: Beszéljünk egy kicsit a hátoldaláról a dolgoknak, azaz a pénzügyi részről. Ki támogatja a Szigetcserkészeket, mennyi ráfordítás szükséges hozzá?

Makákó: A pályázatot a Civil Sziget írja ki, erre tudunk mi pályázni, ők adnak nekünk helyet, és jegyeket a Szigetre; pénzt nem kapunk tőlük, viszont szükségünk van pénzre, mert ezt a nagy mennyiségű fát ide kell szállítani. Gyakorlatilag csak ez az, amire sokat kell költeni, plusz az a sok kilométernyi spárga, amivel az illesztéseket csináljuk. Az I. és a X. Cserkészkerület támogat minket anyagilag, ebből tudjuk megoldani azt, hogy a fa idekerüljön.

E.-A.: Az elmúlt éveket figyelembe véve, mik a jövőbeni tervek a Szigetcserkészettel kapcsolatban?

Makákó: A céljainkat folyamatosan elérjük, a lényeg az, hogy minden évben kint legyünk, mert minden évben új emberek jönnek be. Természetesen vannak visszajáró vendégek, akiknek nagyon örülünk, hiszen állati jó fejek, de az a cél, hogy folyamatosan kint legyünk ilyen rendezvényeken a cserkészekkel, mert igény van rá, hogy megnézzenek minket az emberek, és egyre többen fogják megtudni, hogy mi is az a cserkészet. Tulajdonképpen ez a cél, és ezt minden évben sikerül megvalósítani.

E.-A.: A legutolsó elmaradhatatlan kérdésem az lenne, hogy mit üzennél az eXtreme-ART olvasóinak?

Makákó: Mindenképpen azt, hogy nézzék meg a www.ikszi.hu/sziget oldalon a képeket a cserkészvárról, mert nagyon megéri, vagy ha kijönnek legközelebb a Szigetre, akkor jöjjenek be hozzánk, mert ez tényleg eszméletlenül jó...

"Bámulatos ez a technikai fejlettség"- jött oda hozzánk Candy (utalva a hangfelvevőmre) aki már évek óta a megtisztelő Cserkészvár Háziállata címet viseli, és ennél nem is lehetett volna frappánsabb lezárása ennek az interjúnak.
A legjobb társaság van itt a Cserkészvárban a Szigeten, ebben egészen biztos vagyok, és abban is, hogy jövőre is kint leszek, tehát addig már csak egy évet kell várni, és ismételten találkozunk!