2006. JULIUS/2 számunkban a gyémánttal foglalkoztunk, majd a 2006. AUGUSZTUS/1 számunkban a zafírral, most pedig a Borostyánt vizsgáljuk meg közelebbről.

Kezdjük talán a legelején, hogy mi is az a borostyán, hogyan alakult ki, mire használjuk?
A borostyánkő megkövült fenyőgyanta, melynek színe világossárgától barnáig, piros, majdnem színtelen.
Phaethon mondája szerint a borostyán születése egy banális "sportbaleset" következménye. A kocsihajtó ügyetlenül vezette Zeusz tüzes szekerét, és lángra gyújtotta az eget és a földet. A főisten halállal sújtotta őt, égő fáklyaként pusztult el; végzetének nyoma, a Tejút sávja ma is látható az égbolton. Vigasztalhatatlan nővérei, a Heliádok, kiket Zeusz fává változtatott, az Eridanosz folyó vizébe hullatták könnyeiket, s a könnyek borostyánkővé dermedtek.
A kínaiak már a középkorban tudták, hogy a borostyán az ősi fenyők gyantájából keletkezik, és az olykor bennük talált rovarokról írásaikban külön megemlékeztek. A borostyán mindig igen kedvelt volt, a kínai igények kielégítése végett főként Burmából (Myangmar) és Közép-Ázsiából importáltak borostyánt nagyobb mennyiségben. Kínában a bátorságot szimbolizálja, neve (hupo) egybecseng a "tigrislélek" (hu po) szóéval, a tigris pedig főként bátorságáért méltányolt vadállat. A korai időkben úgy vélték, hogy a halott tigrisek lelke jelenik meg borostyánként a földön.

A legnagyobb ismert borostyánkő 8 kilogrammot nyom, és a berlini múzeumban látható. A borostyándarabok méretéből Aycke arra következtetett, hogy a gyanta túltermelődött, s ez szerinte valamilyen kóros folyamat következménye volt. A növény gyantatermelését kiváltó betegség a szukcinózis, amelyet környezeti tényezők - például villámcsapás okozta trauma, a talaj sókoncentrációjának hirtelen változása, a páratartalom növekedése vagy a szokásosnál hamarabb beálló fagyok - okozhattak.

A borostyánt - akárcsak az aszpirint - mindenféle betegségek gyógyítására használták, mégpedig nem is olyan sok idővel ezelőttig. Például Plinius és Elder szerint a borostyán aranyszínű változata a nyak körül viselve megvéd a láztól és más betegségektől; mézbe őrölve gyógyszer a tisztátalan látomások ellen; porítva használható gyomorbetegségekre. St. Hildegard szerint (12. század) 14 napig borostyánt kell tenni egy órára sörbe, borba vagy vízbe, s gyomorfájás ellen kis mennyiségekben kell meginni, étkezések után. Agricola szerint (16. század) a folyadékba tett borostyán jó vérzés, hányás, fejbetegségek és mandulagyulladás ellen. Culpeper szerint (17. század) 10-12 szemcse (0,06 g) borostyán a vizelési nehézségeken segít. Freyer szerint (19. század) borostyánkősav vízben feloldva majd újra és újra desztillálva segíti a bőr összehúzódását, jó az asztenikus lázra, szélütésre és fekete hályogra.
Jelenleg Lengyelországban homeopátiai gyógyszertárak árulnak borostyánkenőcsöket és borostyánszeszt reuma, neuralgiás fájdalmak és ízületi gyulladás ellen; borostyáncseppek alkoholban, D6 homeopátiás hígítás mellett élénkítőszerként használatos (10 csepp háromszor egy nap, fél órával étkezések előtt).

A fosszilis gyanták alkalmazása az orvoslásban sok generáció számára többé-kevésbé tudatos volt, mely a negatív elektromos töltésfelesleg létrejöttén alapult. A borostyán komponenseit vagy származékait - főleg a borostyánkősavat és a borostyánolajat - a 17. századtól kezdődően gyártották száraz lepárlás módszerével, s még manapság is használják őket.

A régészek már a kokorszaki leletek között is találtak borostyánból készült szobrocskákat, ékszereket, amuletteket. S bár a borostyánrelikviák egész kollekciói megtalálhatók világszerte, érdemes tudni, hogy eredeti származási helyük csaknem teljesen a Balti-tenger medencéjének régiójára korlátozódik. Nem véletlen tehát, hogy a borostyán fontos szerepet játszik a Balti-tenger déli partjának területén, és a városok történelmében. Gedania és Königsberg (mai neveiken: Gdansk és Kaliningrad) ma is a borostyán megmunkálására épülő kézműves ipar központjai.

Gyógyhatásai: agy, anyagcsere, asztma, csigolyák, DNS, életerő, felvillanyozódás, gyulladások, hallás, hólyag, máj, napfonat, pajzsmirigy, vesék, vírusfertőzések.
Pszichikai hatások: memória javítása, szorongás oldása, határozottság, öngyilkossági hajlam csökkentése, szerencsekő.