A trilógiává bővült sorozat harmadik epizódja július 27-én került a magyar mozikba, és amint már a címéből is sejteni lehet, ezúttal a távoli Japán világába kalauzol el bennünket!
Mégpedig nem is akármilyen módon! Sean Boswell (Lucas Black) számára a gyorsulási versenyek jelentik a kötöttségek alól való kibújást, ámde ő is inkább szeretné csak, mint amilyen jó ebben a műfajban. Éppen ezért is lehet, hogy a helyi rendőrség nem túlságosan boldog a ténykedése miatt, és a legutolsó szerencsétlenül elsült versenye miatt kénytelen Tokióba költözni, az édesapjához, aki szintén nem a legjobb szemmel nézi gyermeke autós szenvedélyét. Természetesen itt sem kell sok hozzá, és máris belekerül a jóba, mégpedig nem is akármilyen módon: Twinkie (a rapper Bow Wow) vezeti be őt annak a versenynek a rejtelmeibe, melyet itt csak drift-nek hívnak. Az első kihívásával rögtön a helyi nagymenő D.K.-t éri el (Brian Tee), akinek nem véletlenül az a beceneve, ami, valamint rokoni kapcsolatban áll a Jakuzával is. Sean rögtön az első versenye alkalmával össze is töri a kocsit, amivel csak az a baj, hogy ő is kölcsönbe kapta, így kezdhet dolgozni a D.K. holdudvarába tartozó Han-nak (Sung Kang), és itt sajátítja el a driftelés tudományát is. És ha még ez mindig nem lenne elég, Sean szemet vet D.K. barátnőjére, Neela-ra is (Nathalie Kelley). Ez az alapszituáció, mely környezetét ezúttal a misztikus Japán adja.
A film koncepciója még mindig ugyanaz- emberek a társadalom szélén, egy különös és veszélyes sport keretein belül. A sorozat harmadik tagjának több újdonsága is van, ezek közül rögtön a legelső az, hogy kimozdult Amerikából, és rögtön Japánba tette át a cselekmény fő helyszínét- nem is véletlenül. Mikor a film producere először tudomást szerzett a driftelésről, mint olyanról, rögtön tudta, hogy a sztori nem játszódhat máshol, mint a technika szülőotthonában, Japánban.
Ha már ennyit beszélünk róla, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy valójában mi is ez az úgynevezett drift? A dolog Japánban, a hegyvidéki utakon éjszaka született meg, ahol is a kanyarokban sokszor kicsúszott a kocsik hátulja, és így voltak kénytelenek korrigálni- mondani sem kell, hogy mekkora adrenalin-löketet volt ez így. A dolog hamar elterjedt, illetve továbbfejlesztésre került, és az egész világot behálózta. Tulajdonképpen a lényege a drifting-nek az, hogy a kocsid soha, egy pillanatra sem állhat egyenesen, és ennek a "hitvallásnak" remek példáját láthatjuk a filmben, ahol hajmeresztő és centire kiszámolt jelenetek követik egymást, halál profi szinten. Itt nem az a lényeg, hogy hány nitrós tartály van hátra bepakolva, hanem a gép, és a versenyző kapcsolata, az, miközben borotvaélen táncolnak a tökéletességgel való párharcukban. Teljesen más embert, és más mentalitást is kíván az egész- éppen ezért Japánban művelik ezt a legprofibban a világon, emiatt is játszódik Tokióban a film, és talán ez is az oka annak, hogy az előző két részben főszerepet játszó Paul Walkert is lecserélték.
A látványvilág ismét nagyon ott van, kezdve Tokió városrészeitől (neonfényben úszó belváros, a mocskos munkásnegyedek, vagy épp a már fentebb említett hegyi versenypálya) a trükkök bemutatásáig, és itt nagyon jól adják azt vissza, ami a valóságban is a zsenialitása ennek a műfajnak; hogy tényleg, valóságosan számít a kocsi és a vezető összeszokottsága, mert ez teszi lehetővé azt a precíz kiszámítást, ami minden egyes mozdulatnál jelen van. Ebben a részben is helyet kapnak a szokásos "jó nők- dögös verdák- hangos zene" kombináció, zenei téren talán a legerősebb hanganyagot sikerült összehozni a három film közül
Mindent összevetve a harmadik epizód is illeszkedik a sorba, bár nem annyira szervesen, mint az előző kettő, de technikailag, látványilag mindenképpen ott van. Ja igen, és az utolsó két perc jelentette számomra a legtöbbet, egy cinkos, már-már zseniális kikacsintást, ami egyenes ági előzménye lesz a következő résznek. És, hogy mi ez? Hát, hogy ezt megtudjátok, meg kell néznetek a filmet!