Bármennyire is hihetetlen, az állatkertek (vagy inkább "állattartó helyek", melyeket talán kis túlzással a mai állatkertek elődjeinek is tekinthetünk) több ezer esztendős múltra tekinthetnek vissza. Már az ősi Kínában is volt állatkert s az aztékok sem voltak híjával az efféle bemutatóknak. Salamon királynak Kr.e. 794-ben már volt állatkertje, az egyiptomi Szakkarában pedig csaknem ötezer éves állatkertről tudunk. Persze ezeken a helyeken a sok egzotikus állat csak a kiválasztottak szórakozását szolgálta. Az ókori egyiptomiak az állatok egy részét kultikus célból templomok környékén tartották.


Budapest Főváros Állat- és Növénykertje

A budapesti állatkert alig több, mint tíz hektáros területén sok száz állat- és növényfaj él. Magyarország legjelentősebb élőállat gyűjteménye található itt. Az állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuit. Akkoriban a mai Városliget még a főváros peremének számított, így az állatok viszonylag természetes környezetbe kerülhettek. Az alapítók között volt Xantus János, neves utazónk, etnográfusunk is, aki egy ideig igazgatta is az állatkertet. (Xantus János bejárta szinte egész Észak-Amerikát, kevesen tudják, hogy Karl May róla mintázta meg Winnetou történeteinek egyik kulcsfiguráját, Old Shatterhandot).
1956-ban Dr. Anghi Csaba került az állatkert élére. Gyakorlatilag ő kezdte meg az állatkert újjáélesztését is. Kiépítette külföldi cserekapcsolatait, megindította a színvonalas Zoo Budapest folyóiratot. Az utóbbi néhány esztendőben számos értékes állatfajjal gazdagodott a kert gyűjteménye. Ilyen állat például a hópárduc vagy a gorilla.


A nyíregyházi - sóstói vadaspark

A nyíregyházi - sóstói Szabadidő Park területéből tekintélyes részt, mintegy 14 hektárt foglal el a vadaspark. Az 1977-ben megnyitott intézmény kezdetben csak a hazai fauna bemutatására vállalkozott, ám ezeket az állatokat igyekeztek minél jobb körülmények között megismertetni. Itt igazi ízelítőt kapunk a Kárpát-medence élővilágából. A kifutók értékes, érdekes állatokkal népesültek be. A nyíregyházi vadaspark arra is vállalkozott, hogy összegyűjti Eurázsia reprezentatív állatképviselőit. Kifutókat, állatházakat építettek, ahol a tigrisek, farkasok, kamcsatkai medvék kedvükre bóklászhatnak.
Az emlős és madárfajok száma rövid idő alatt megduplázódott. A szaporulatokban nincs hiány, egyebek mellett nilgau antilop, páviánkölyök, kulán született. Az állatkertben rendszeres a zoópedagógiai oktatás, sőt állatkerti táborokat is szerveznek.


A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertje

A debreceni állatkert 1958-ban nyílt meg a város talán legszebb részén, a híres Nagyerdőben. Már ekkor számottevő állománnyal bírt, olyannyira, hogy egy 1959-ben megjelent Akvárium és Terrárium újság külön akvárium építéséről is beszámol. Az épület később elkészült, de 1970-ben Majomházzá alakították. Az állatkert kezdetben önálló egységként működött, ám 1961-ben összevonták a Ludas Matyi Vidámparkkal, s voltaképpen e frigyből jött létre a Kultúrpark. Az 1960-as években több új állatház is épült, amelyek a maguk idejében az akkori állatkert- szemlélet szerint még talán korszerűek voltak mondhatók. Mára azonban már szűkek, elavultak, többségük átalakításra szorul. Nagy áldás az állatkert számára, hogy a közelben termálvíz csordogál. Ezt kihasználva a Nagyerdőben víziló és törpe víziló tartására is berendezkedtek.
A debreceni állatkert további érdekességei a kisragadozók, amelyek részére az 1980-as években külön épületeket is emeltek. Egyebek mellett mocsári hiúzokat is gondoznak itt. E fajnak fontos kultúrtörténeti szerep is jutott. Mint tudjuk, Egyiptomban a macska szent állat volt és a macskamúmiák mellett nagyon sok mocsári hiúz tetemet is rejtettek a múmiák.
A nagyerdei Kultúrpark bármennyire is szűkös, több érdekes állatfajt is bemutat. Egyebek mellett kétpúpú tevéket, lámákat, nilgau-és jávor antilopokat, zebrákat és kulánokat. Nem hiányoznak a nagymacskák sem és a majomgyűjtemény is igen gazdag. Mivel a nagyerdei kultúrpark Állat - és Növénykertje botanikus kert is, a növénytani profil mind nagyobb szerephez jut. A debreceni állatkert különösen nagy hangsúlyt fektet az oktatásra.


A Miskolci Városi Vadaspark

Miskolcon csupán a nyolcvanas évek elején nyílt lehetőség arra, hogy egy nagyobbacska vadaspark épüljön. A vadaspark a város kerületén, közel a festői Bükk- hegység "keleti kapujához" az úgynevezett Küpösvölgyben kapott helyet. Létesítésének kettős a célja. Egyfelől részt kért a biológiai oktatásból, másfelől pedig a Bükk állatait szerette volna bemutatni. A vadaspark alig több mint 100 nap alatt készült el, megnyitására 1983. augusztus 20-án került sor.
Elsősorban patás és ragadozó emlős fajok tartására szakosodott. Ilyen patás állat a magyar állatkertekben látható kulán. A kulánt az egykori Szovjetunióban már 1919-ben védetté nyilvánították. A kulánok a természetben meglehetősen ritkák, szerencsére, állatkertben meglepően jól szaporodnak.


A Szegedi Vadaspark

A szegedi vadaspark az ország legnagyobb területű állatkertjévé nőtte ki magát. Gondosan mérlegelve, hogy mely fajoknak tud a közeljövőben maximálisan jó feltételeket biztosítani, leginkább a kisebb állatfajokra igyekeztek specializálódni. Itt szakosodtak elsőként hazánkban egy- két állatcsoportra. Ezt a racionális , ugyanakkor állat - és emberbarát elvet azóta több állatkertünk is követi.
A karmos-majom házat, amelyet Trópusi háznak hívnak- az itt elhelyezett marmoszet és tamarin faj közel száz egyedével- hamar hírnevet szerzett Szeged vadasparkjának.
Számos ritka és értékes állatfaj él a szegedi vadasparkban. A film első részében megismerhetik a pusztai rókák, kinkajuk, nanduk, emuk, mocsári hiúzok és természetesen a majmok, közöttük a ritka indiai wandervuk népes táborát. A fekete-fehér bóbitás mangabé világszenzáció, sehol másutt nem látható.


A Pécsi Állatkert és Akvárium

A pécsi állatkertet 1960. augusztus 19-én nyitották meg. Az intézmény nagyon gyorsan, alig több mint egy esztendő alatt épült fel. A megnyitásakor harmincnégy állatfaj nyolcvannégy egyedét mutatták be, mintegy 3,5 hektár területen. Az állatok gyűjtését már korán megkezdték és a megnyitást követő tíz évben az állatállomány megháromszorozódott. Az Európában honos állatfajok után sorra érkeztek a külhoni állatok, oroszlánok, tigrisek, majmok, papagájok. Sok érdekes és értékes ritkaság is a Mecsekbe költözött. Kínai leopárdot és a világ legkisebb szarvasai közé tartozó muntyák szarvast is láthatjuk. Az állatkert emblémája a vidra. Pécsett hosszú évek óta sikeresen tartják. Az állatkert másik érdekessége a gazdag hiúz- gyűjtemény. Találunk itt mocsári hiúzokat, amerikai vörös hiúzokat, skandináv és kárpáti hiúzokat.
Az amúgy is zsúfolt állatkert számára nehéz feladat volt 1991 telén Eszékről érkezett négylábú menekültek befogadása. A háború poklából számos nagymacskát, antilopot, zebrát mentettek meg a magyar állatkertek.
Az állatkert évről- évre bentlakásos zoo-iskolát szervez, ahol a gyerekek gondozhatják az állatokat, pónikon lovagolhatnak s tanulhatnak.
Pécsett található Magyarország legnagyobb hal-, kétéltű - és hüllőbemutatója is. Az Akvárium- Terrárium még 1974-ben készült el, mintegy 90 négyzetméternyi területen. Ma Pécs belvárosában 800 négyzetméteren , 27 terráriumban és 31 akváriumban , több mint 100 állatfaj él.


A Jászberényi Kultúrpark

1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából hazánkban két állatbemutató is megnyitotta kapuit, a Jászberényi Kultúrpark (állatkert és arborétum) és a budakeszi vadaspark.
A jászberényi kultúrpark területe nem túl nagy, s még ennek egy részét is elveszi a növénykerti rész. Az utóbbi időben kezdődött meg a két egység összevonása. A Jászberényi Kultúrpark állománya már megnyitáskor meglehetősen nagy volt, helyet kaptak benne különféle nagymacskák, tülkös szarvúak, majmok.
Érdekesek a Szegedről kapott marák, amelyek egyaránt hasonlítanak az őzre és a nyúlra. Dél- és Közép- Amerika nyílt területeit lakják. Az állatkertek kedvelt lakói, mivel mozgékony, különleges, nappal aktív rágcsáló. Találhatunk itt egy különleges majomfajt az üstökös mangabét. Ezek a fekete, szép bóbitás majmok az egyenlítői Afrika esőerdőit lakják, állatkertekben alig-alig találkozhatunk velük.