Ha ezt a cikket olyasvalaki olvassa, aki már nem a tizenéves korosztály tagja, akkor visszaemlékezhet arra, hogy az orosz, illetve akkor még szovjet filmipar régebben is adott egy-két nagy értékű művet az emberiségnek, de az utóbbi időben viszont, főleg a mozik kínálatát tekintve nem volt túlságosan átütő az orosz filmek felhozatala. Egészen mostanáig!
Az éjszakai őrséget 2004 júliusában mutatták be, ezzel szemben hozzánk csak idén ősszel érkezett meg ez az egész orosz filmgyártást forradalmasító film.
Röviden a történetről: Az Éjszakai őrség egy trilógia első része (követni fogja a Nappali őrség, majd az Alkonyati őrség). A történet Szergej Lukanyenko regényein alapszik, a helyszín, pedig napjaink Moszkvája. A nézők számára ez azért is lehet különlegesen érdekes, mivel ezzel egyúttal bepillantást nyerhetünk az oroszok életébe, a mindennapi valóságba.
Adott két szembenálló fél, a Fény és a Sötétség Erői, akik az éj leszálltával egymás elleni harcukat vívják a város utcáin, és a föld alatt. Az Éjszakai őrség tagjai felügyelik a Sötétség Erőit, ezen furcsa lényeket- vámpírokat, boszorkányokat, alakváltókat, míg a Nappali őrség pedig a Fény Erőire ügyel. A két oldal között fennáll egy törékeny egyensúly, a béke, mely ezer évre szól, ámde egy legenda szerint egyszer majd feltűnik a "Hatalmas", és ő fog véget vetni a harcoknak. A kérdés egyedül az, hogy melyik oldalra fog állni...
A film képi világa nem mindennapi: a fantasy-horrorhoz megfelelő hátteret nyújtanak Moszkva lerobbant házai, a földalatti metróalagutak, és a kulcsfontosságú egyéb épületek és helyszínek. Tobzódhatunk vizuális effektusokban, melyek teljes mértékben a film előnyére szolgálnak- ilyet még orosz alkotásban nem láthattunk, és itt említhetnénk a szintén különlegességnek számító újfajta kamera-beállításokat, és a gyors pergő vágást is.
A szereplőválogatás során a karizmatikus színészek kerültek a Sötétekhez, míg az átlagos, tömegkarakterű színészek alakítják a Fény Erőinek képviselőit. A főszereplő Antont Konsztantyin Habenszkij alakítja, ő az egyik legnépszerűbb orosz színész napjainkban. Őmellette még számos neves színész szerepel, akik játékukkal a lehető leghitelesebbek szerepükben.
Igazából a film legfőbb vonzereje az, hogy elhiteti: ezek az emberek és lények mellettünk élnek a hétköznapokban, és sosem lehet azt tudni, hogy éppen ki kicsoda valójában, hisz nem tudjuk mi zajlik egy hentespult hátsó részében, vagy hogy milyen titkokat rejt egy öregasszony, és a lakása. Minden nagyon valósághűen van ábrázolva- és ez adja a film sava-borsát.
A film a közönség körében is hatalmas sikert aratott, rövid idő alatt kultuszfilmmé vált, idézetek váltak szállóigévé belőle Oroszországban, és divathullámot is elindított..
Talán ezzel az alkotással lehetünk szemtanúi az orosz filmipar újjászületésének, hiszen ha nem tudnánk, hogy orosz, amerikai filmnek is hihetnénk- és ez azért nagy szó.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy nézze meg, mert azon felül, hogy betekintést nyerhet egy más ország életébe, az élmény is garantált arra nézve, hogy nem fog senkit sem hidegen hagyni a Jó és a Rossz heroikus küzdelme. Én személy szerint már tűkön ülve várom a második részt, főleg mióta feltűnt egy ajánló is belőle, melyet miután megnéztem, csak annyit mondtam egyes részekre: "hát én ilyet még nem láttam".